I. Az Országos Fogyatékosügyi
Tanács létrejöttének előzményei és megalakulása
Az Európa Tanács 1961. október 18-án Torinóban elfogadta az Európai Szociális Chartát. Magyarországon ennek hatályát csak a Parlament 1999. évi C. törvénye hirdette ki és juttatta érvényre, ám más nemzetközi jogintézményekhez hasonlóan hazánk már ezt megelőzően is számos jogszabályt alkotott meg a fogyatékkal élők jogi és egzisztenciális helyzetének javítása érdekében.
A Charta hazai jogrendbe való beiktatását megelőzően született és bizonnyal a legjelentősebb jogszabályunk az 1998. évi XXVI. Törvény, amely a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szól (továbbiakban esélyegyenlőségi törvény) e tekintetben mintegy mérföldkőnek tekinthető.
A törvény célja :
Az esélyegyenlőségi törvény meghatározza a fogyatékos személyek jogait, a jogok érvényesítésének eszközeit, szabályozza továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitációt, és megteremti mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének garanciáit.
Az „esélyegyenlőségi törvény” 24. és 25. §a- rendelkezik az Országos Fogyatékosügyi Tanács létrehozásáról, s határozza meg jogosítványait, feladatait és felépítését.
A Tanács 1999. január 19-én alakult meg és kezdte meg a munkáját a törvényben előírt jogosítványainak és feladatainak megfelelően.
Az akkori szociális és családügyi miniszter közleményt tett közzé és felhívta a non-profit szervezeteket, hogy jelentkezzenek be az akkor szerveződő Civil Műhelybe.
A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását segíti az Országos Fogyatékosügyi Tanács.
A Tanács a fogyatékos személyekkel összefüggő
döntések meghozatalában :
A Tanács
25. § (6) bekezdése értelmében a fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékos személyek országos érdek-képviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyatékosok személye konkrétan nem állapítható meg.
Kormányzati oldal:
a) a Belügyminisztérium képviselője,Nem kormányzati oldal:b) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium két képviselője,
c) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője,
d) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője,
e) az Oktatási Minisztérium képviselője,
f) az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselője,
g) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője,
h) a Pénzügyminisztérium képviselője,
i) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium képviselője,
j) a Miniszterelnöki Hivatal képviselője,
k) a mozgássérültek, a siketek, a vakok, az értelmi fogyatékosok, az autisták országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált egy-egy fő,A Tanács mellett 1999. január 19-e óta működik a Civil Műhely, amely több mint 100 szervezetet fog össze.l) a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fő,
m) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő szövetség által delegált egy fő,
n) a fogyatékkal élő személyek érdekében működő non-profit szervezetek által delegált négy fő.
A Tanács elnöke az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter dr. Csehák Judit. A Tanács társelnöke a nem kormányzati oldal által választott személy.
2003. februárjában a Tanács nem kormányzati oldalát képviselő szervezetek a non-profit szervezetek delegáltjaival Dr. Hegedűs Lajost a MEOSZ elnökét választották meg egyhangúlag a Tanács társelnökének.
Az Országos Fogyatékosügyi Tanácsba a szervezetek által delegált tagok kijelölését a szervezetek saját hatáskörben végzik.
A delegált tagok megbízatása négy évre szól.
A Tanács szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik.
A Tanács üléseit az elnök hívja össze. Az elnök köteles az ülést összehívni, ha azt a tagok legalább egynegyede írásban, az összehívás okának megjelölésével kéri.
A meghívókat és az ülés napirendjére vonatkozó javaslatokat úgy kell megküldeni a tagoknak, hogy azt az ülés napja előtt legalább tíz nappal megkaphassák. Sürgős esetben az elnök a felkészülési időt legfeljebb öt napra lerövidítheti.
A Tanács ülésére a napirendi pontok tárgyalásához a Tanács bármely tagja szakértőt hívhat, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt.
A Tanács akkor határozatképes,
ha a tagok több mint felel jelen van.
Határozatképtelenség esetén
az ülést változatlan napirenddel nyolc napon belüli időpontra újra össze
kell hívni. A határozatképtelenség miatt megismételt ülésen a Tanács a
jelenlévő tagok számára tekintet nélkül határozatképes.
Az esélyegyenlőségi törvény 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti képviselő a miniszter által kijelölt helyettes államtitkár.
A Tanács ülései nem nyilvánosak, azokon csak a Tanács tagjai és esetleges segítőik (pl. jeltolmács), valamint a meghívottak vehetnek részt.
A Tanács döntéseit határozati formában hozza meg. A határozat érvényességéhez egyszerű szótöbbség szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A Tanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A Tanács üléseinek napirendjéről és a Tanács döntése alapján nyilvánosságra hozható határozatokról az ülést követően közleményt kell közzétenni a Magyar Közlöny mellékletében és az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában.
A Tanács éves munkatervet és munkatervi beszámolót készít.
A Tanács feladatainak végrehajtására és döntéseinek előkészítésére állandó és eseti bizottságokat hozhat létre.
A jogszabály előkészítője a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit az államigazgatási egyeztetés keretében véleményezésre megküldi a Tanácsnak.
Az 1999. évi legjelentősebb feladata a Tanácsnak az esélyegyenlőségi törvény 24. § (4) pontja alapján annak az állami feladatokat tartalmazó Országos Fogyatékosügyi Programnak a kidolgozását tekintette, amelyet az Országgyűlés 100/1999. (XII. 10.) számú határozatában fogadott el.
A II. félév munkaprogramja a Programhoz kapcsolódó középtávú intézkedési terv megvitatása volt.
Több alkalommal megtárgyalta a súlyos fogyatékosság minősítésének felülvizsgálatáról, valamint a fogyatékossági támogatás szabályairól szóló Kormányrendelet tervezetét, amely az esélyegyenlőségi törvény végrehajtási rendelete.
A Kormány 2062/2000. (III. 24.) számú határozatában elfogadta az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervet. Erről minden év március 31-ig kell az érintett tárcáknak beszámolót készíteni.
Minden évben meghallgatja a Tanács a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány beszámolóját az előző évről.
Meghallgatta a Tanács a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedésének elősegítését szolgáló Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosügyi Programról szóló tájékoztatót, melyet érdemesnek tartott az országos megismertetésre, ezért valamennyi önkormányzatnak megküldette.
2001-ben a Tanács támogatta, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tanácskozási joggal állandó delegáltként vegyen részt az üléseken. A tárca munkája ekkor kezdődött el.
Az Országgyűlés a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény alapján a szükséges intézkedések megalapozására Országos Fogyatékosügyi Programot fogadott el 1999. decemberében. A program átfogóan rögzíti mindazokat az elveket, stratégiai célokat és feladatokat, amelyek az esélyegyenlőségi törvény végrehajtása érdekében összehangolt állami intézkedéseket kívánnak, de nem nélkülözhetik az önkormányzatok és intézményeik, a civil szervezetek, valamint a fogyatékkal élő személyek aktív részvételét és a társadalom egészének segítőkészségét.
A Program megvalósítására 10 év áll rendelkezésre.
A Kormány a Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervről a 2062/2000. (III. 24.) Korm. Határozatban döntött.
A Program az alábbi területeken határoz meg feladatokat: