Információk Budapestről

Hazánk fővárosa, közel kétmilliós lélekszámú közigazgatási, ipari, kereskedelmi, közlekedési, oktatási, kulturális, művészeti és sportcentrum, Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi célpontja. 

A Duna, amely földrajzi és tájképi szempontból is meghatározza a város jellegét, 28 km hosszan szeli át a várost. A pesti oldal (Duna bal partja) tengerszint feletti magassága 100-150 méter, a Budai-hegyek legmagasabb pontja 529 méter. Buda, Pest és Óbuda egyesítését 1872-ben mondták ki. 1950-ben további települések csatlakoztak hozzá (Újpest, Kispest, Nagytétény), így jött létre a mai Budapest. Területe 525 nkm

Csodálatos fekvésű város. Valamikor a hegyek átnyúltak az Alföld területére is, de a Duna által kijelölt törés mentén a keleti rész fokozatosan, lépcsősen a mélybe süllyedt; és rajta hosszú időn át tenger hullámzott. Tengeri üledékek és az azokra települő folyóvízi lerakódások alatt a városligeti artézi kút fúrása közben kb. 1000 méter mélyen találták meg a budai oldalon felszínen levő hegyek folytatását, az alapkőzetet. A Budai-hegység nagyrészt triász időszaki mészkőből és dolomitból áll. Dolomitból épül fel pl. a Gellérthegy, a Hármashatár-hegy, Látó-hegy, Szabadság-hegy. 

Budapest karsztvízben, barlangokban gazdag. 1984 februárjában építkezés közben a József-hegyen hévizes barlangrendszert fedeztek fel: benne található a világ eddig legnagyobbnak ismert melegvíz alkotta barlangterme: 70x20x20 méter, csodálatosan szép aragonit, barit, kalcit és gipszkristályokkal. Gyakoriak a főváros területén a természetes hévforrások. Ezek többsége 20 C körüli. Fúrt kutakból azonban a főváros legtöbb részén magasabb hőfokú víz nyerhető. A vérmezőnél pl. 45 C-os melegvíz tört fel. A Lukács- és a Császárfürdő mellett fúrással 62C-os-t sikerült felszínre hozni. A pesti oldalon a városligeti kutakon kívül a Rákos-patak vidékén, a Paskál-malomnál mélyített fúrás tárt fel 1380 méter mélységről 70 C-os gyógyvizet. A Budapest területén levő langyos és meleg források olyan karsztvizek, amelyek literenként 0,6-1,7 milligramm oldott alkatrészt tartalmaznak, de emeli a gyógyhatást a radioaktív gázok jelenléte is. Budapest területén a több mint 130 gyógyvízforrás, illetve kút adja annak a világhírű fürdőkultúrának az alapját, amely már a rómaiak idejében elkezdődött, és a törökök idejében fejlődött ki. Budapest a világ fürdőkben (Gellért-, Rudas-, Rác-, Lukács-, Széchenyi-, Margitszigeti Termál és Király-fürdő) leggazdagabb fővárosa. 

Budapest történelme

Budapest területe több ezer éve lakott terepülés. Az első kőházakat a rómaiak építették, akik i.e. 10-ben kezdték meg hódításaikat a jelenlegi Magyarország nyugati részén, és létrehozták Pannonia provinciát, amelynek 106-ban lett fővárosa Aquincum. E római város romjai a mai Buda északi részén megtalálhatók. 

A város a II.-III. században élte virágkorát, fejlett ókori rabszolgatartó társadalom működött. Élénk kereskedelmet folytatott a birodalom többi tartományaival. Érdekessége a városnak a vízvezeték, amely a budai hegyekben található források vizét hasznosította. A házakban alkalmazott fűtési rendszer forró vízzel fűtötte fel a lakóházak padlózatát.

A várost 409-ben a hunok foglalták el, majd 470-890-ig a népvándorlás idején gótok, longobárdok, avarok, frankok, szlávok éltek a város területén.

A magyar törzsek 896-ban jelentek meg itt. Az első település a Csepel-szigeten jött létre. A város fejlődése a XII. században indult virágzásnak. Jelentős, hogy Óbuda 1148-tól királyi lakhely. A fejlődést 1241-42-ben a tatárjárás állítja meg, amikor a tatárok felégették a várost.

A tatárjárás után IV. Béla kővárak építését rendelte el az egész országban. 1247-65-ig maga is várat épített Budán, és ide helyezte át az ország fővárosát. (Ezt megelőzően Esztergom volt.) Az új főváros rohamos fejlődésnek indult. A királyi hatalomnövekedésével, és a királyi kapcsolatok hatására egyre több tudós és irodalmár érkezett az országba. A kulturális fejlődés egyik jelentős állomása az 1389-ben alapított Óbudai egyetem. A budai vár mai formáját Zsigmond uralkodása idején (1387-1437) kapta, díszes palotája gótikus stílusban épült. A Friss-palota és a nyitott, árkádos díszudvar 1419-ben már állt. Mátyást 1458-ban választották királlyá, aki jól szervezett hadsereggel, központi hatalommal és hatalmas vagyonnal rendelkezett. Mátyás idején (1458-1490) Európa egyik kulturális és művészeti központja, melyre jelentős hatást gyakorolt az olasz reneszánsz szelleme. Mátyás király halála után a fejlődés üteme lelassult, majd az 1514-es parasztfelkelés után teljesen megállt. A trónviszály egyre élesedett, a királyi hatalom meggyengült. Ennek egyenes következménye az 1526-os mohácsi csatavesztés. Végül 1541-ben a török 145 évre birtokba vette a várost. Ez idő alatt a város lakosságának létszáma és a város gazdasági jelentősége egyaránt csökkent. A Habsburgok többször megkísérelték visszafoglalni a királyi várat. Sikertelenül. Sajnos az ostromok tovább rombolták a várost. A törökök nem fejlesztették a várost és nem építettek semmit, kivéve azt a néhány fürdőt, amely ma is megtalálható ( és működik) eredeti formájában. A legnagyobb, szinte teljes pusztulást Buda 1686-os felszabadítása jelentette, amikor a két hónapig tartó ostrom hatására a győztesek mindenütt romhalmazt találtak. A városok elnéptelenedtek, a lakosság pótlására a Habsburgok német telepeseket hoztak Pestre és Budára. Ekkortól a birodalom fővárosa Bécs lett, tehát Buda elvesztette központi jelentőségét. Fejlődés a XVIII. sz. második felében lett tapasztalható. Növekedett a lakosság létszáma, és a magyarság aránya. Erősödtek a nemzeti érzelmű kulturális és politikai mozgalmak.. 

Mária Terézia uralkodása alatt a magyar rendek követelésére felépült a palota (1749-1770), amely a nádor székhelye lett. 1762 első postahivatal. 1777. Egyetemi könyvtár 1778. Első rajziskola. 1784-ben ide helyezik a nagyszombati egyetemet, és ide költözik a pozsonyi Helytartó Tanács 1806-ban megépült a Sándor-palota. Pest a XIX. század elejére gazdasági és kulturális centrum lett. 1808-ban a király elfogadta a Szépítési Tervet, amelynek értelmében nagyszabású városrendezésre került sor: csatornázásra, útépítésre, bontásokra, parcellázásra. Létrejött az Orczy-kert, 1817-ben a Városliget (régen Városerdő), a világ első tervezett közparkja, valamint a Népliget, a pesti oldal legnagyobb parkja. A Belváros polgári, egyházi, oktatási negyeddé, Lipótváros gazdasági központtá alakult. Teréz-, Ferenc- és Józsefváros is gyorsan fejlődött. Felépült a Megyeháza (klasszicista, 1804), de mai formájában csak 1838 és 1841 közt készült el. A XVIII. századi újjáépítés során a török épületek többnyire eltűntek, a romokat, az épületmaradványokat beépítették, és egységes, barokk városkép alakult ki 1837-ben megtörténik a Nemzeti Múzeum alapkőletétele, és szintén 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház. 1842-ben megkezdődik az első híd, a Lánchíd építése, és 1849. November 20-án adták át. A szellemi fejlődés jelentős állomása az 1848-as forradalom és szabadságharc. Ennek központja Pest és Buda. A szabadságharc a többszörös túlerővel szemben megbukott, visszaállt a császári önkényuralom. A vár az 1848-as szabadságharcban ismét megrongálódott. A palota átépítését a kiegyezést követően, 1881-ben kezdték meg, és hatalmas kupolát építettek. Néhány év után egyre nagyobb teret nyertek a polgári szabadságjogok. A virágzó kapitalizmus korában Pest és Buda európai jellegű nagyvárossá fejlődött. A manufaktúrák helyett létrejöttek a gyárak, és Pest az ország legnagyobb ipari városává lett. 1881-ben megkezdték a telefonhálózat kiépítését, 1887 első villamos, és 1896-ban, Európában itt elsőként megindult az első földalatti.

1867-ben létrejön a kiegyezés, és egy nyugodtabb politikai légkör jött létre, mely komolyabb fejlődést tett lehetővé. Ipari fejlődés hatására kialakult a munkásosztály. 1868-ban megalakult a Munkásegylet. 

1872-ben kimondták - a már a szabadságharc ideje óta tervezett - a három város egyesítését, mely szerint Pest, Buda és Óbuda közös neve: Budapest. A lakosság lélekszáma ekkor 280.000 fő. ( A századfordulóra 750.000, a XX. Század első éveiben már Európa 8. legnagyobb Városa. 

A fejlődés folyamatos volt egészen a világháború kitöréséig. 1909 elektromos közvilágítás hálózatának kiépítése. 1913 Taxi közlekedés, 1914 első szikratávíró felállítása Csepelen. 1915 autóbusz közlekedés. 1933 első troli vonal. 

A társadalmi ellentétek egyre nőttek. Egyre több volt a sztrájk és a tüntetés. Az ellentétek katonai összeomláshoz és a Monarchia felbomlásához vezetett.

1918. Őszirózsás forradalom. (133 nap) November 16-án köztársaság kikiáltása. 1919 Tanácsköztársaság. Ellenforradalmi rendszer, mely nem tudott eredményeket elérni. A helyzetet rontotta a 30-as évek gazdasági válsága, melyek következménye: a nagyarányú munkanélküliség volt. 

1944 végére a háborús harcok elérték a fővárost. Budapest történelmének legtragikusabb korszakát élte át: a németek felrobbantották a Duna-hidakat, és a védelmi harcok során a város épületeinek, műemlékeinek jelentős része megrongálódott vagy elpusztult. Különösen nagy pusztulás volt a várban és környékén. A város 1945 február 13-án felszabadult. E felszabadulás új korszakot nyitott az ország, így fővárosunk életében. A romok eltakarítása és felújítása után megkezdődött a város folyamatos fejlesztése, gazdasági, kulturális és minden más területen. A fejlődés azóta is folyamatos, tehát ettől az időtől új korszak indult az ország életében. 

Az építészetben a XIX. században a klasszicista stílus vált uralkodóvá. Felépült a Ludovika, a Deák téri evangélikus templom, a Kálvin téri református templom (1816-1830). A Magyar Nemzeti Múzeumnak, az ország legnagyobb gyűjteményének alapját Széchényi Ferenc, Széchenyi István édesapja vetette meg 1808-ban. Kétemeletes, klasszicista épület, 1837 és 1848 között készült el. Oszlopos főbejárata fölött a timpanont allegorikus szobrok díszítik. A főbejárat mögött az előcsarnok, a kupolás tér és a főlépcsőház következik. A mennyezeten és az oldalfalakon Lotz Károly és Than Mór képei láthatók. Itt őrzik az 1978-ban Amerikából visszakapott koronázási jelvényeket. A Szent István-bazilikát (klasszicista és neoreneszánsz), Lipótváros egyik legjelentősebb épületét, Hild József tervei szerint 1847-ben kezdték építeni. Hild halála után Ybl Miklós vette át a munkáját, aki a kupola azonnali áttervezését javasolta. 1868-ban a kupola összedőlt. Módosítás után 1890-ben készült el, Kauser József tervei vezetésével (96 m magas). 1858 és 1865 között a Redoute és a Német Színház helyén épült fel a Pesti Vigadó, Feszl Frigyes tervei szerint. A világháborúban megrongálódott, de helyreállították. A Dohány utcai zsinagóga (romantikus, bizánci mór, 1854-1859), a világ legnagyobb zsinagógája, helyreállítása napjainkban fejeződött be (benne: Zsidó Múzeum). A Magyar Tudományos Akadémia épülete (neoreneszánsz, 1862-1864) Stüler, berlini építész munkája. Az Operaház az ország legnagyobb, legszebb színháza. Építése 1875 őszén kezdődött, Ybl Miklós tervei szerint, neoreneszánsz stílusban, és 1884-ben fejeződött be. Az 1980-as években felújították. Ötszintes nézőtere fölött Lotz Károly falfestménye látható. Az elegáns, díszes épület Ybl legjobb alkotása. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem épülete 1882-ben készült el, Steindl Imre alkotása, eklektikus stílusú. A Keleti pályaudvar (1884) Fekete János nevéhez fűződik. 1885-ben elkezdték az Országház építését Steindl Imre tervei szerint. 1904-ben készült el. Főhomlokzata a Dunára néz. A Kossuth tér felőli főbejáraton, az "Oroszlános" kapun keresztül Lotz Károly képeivel díszített lépcsőház vezet a 96 m magas kupolaterembe, ettől jobbra és balra két önálló szárnya van, az annak idején alsó- és felsőházzal működő Országgyűlés számára. Az épület 268 m hosszú, kétemeletes, csipke finomságú tornyokkal, hatalmas ablakokkal. A homlokzatot 88 szobor díszíti. A magyar állami élet központja. ,Az Iparművészeti Múzeum magyaros szecessziós, pirogránit díszítésű, kétemeletes épülete 1893 és 1896 között, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint készült el, a mai Néprajzi Múzeum - eredetileg Kúria - pedig Hauszmann Alajos tervezésében, 1896-97-ben, eklektikus stílusban. Az ország fennállásának ezeréves évfordulójára megnyitották a földrész első földalatti vasútját az elegáns, emeletes épületekkel beépített Sugárúton, a mai Andrássy úton. Felette a kocsiutat fakockákkal burkolták. A Sugárút létrehozásának gondolata Andrássy Gyula nevéhez fűződik. Az utat lezáró Hősök terén, középen áll a Millenniumi Emlékmű, történelmünk nagyjainak alakjaival. Oldalt a Műcsarnok (1895), az ország legnagyobb kiállítási csarnoka, vele szemben a Szépművészeti Múzeum (1900-1906) látható, mindkettőt Schikedanz Albert és Herzog Fülöp tervezte. A tér tulajdonképpen a Városliget kapuja. Mögötte épült fel 1896-ra a Vajdahunyad vára Alpár Ignác tervei szerint; 1904 és 1908 között végleges anyagokkal újra megépítették. A vár a történelmi Magyarország híres műemlékeinek részleteit, stílusait ábrázolja, magyar építészeti, Stílustörténeti Múzeum. Nevét az erdélyi Vajdahunyad váráról vett részletek alapján kapta (benne: Mezőgazdasági Múzeum). A Ligetben 1866-ban létesítették a Fővárosi Állat- és Növénykertet; 1910-ben készültek el a Kós Károly és Zrumerszky Dezső által tervezett pavilonok. A Gundel étterem, a Vidámpark, a Széchenyi fürdő, a kellemes sétautak, a tó, télen a műjégpálya a szabadidő eltöltésének nagyszerű lehetősége.